Holnap támadnak. A hídon át jönnek. Most már tényleg jönnek. Azt mondják, hogy az eddigi robbanások csak hanggránátok voltak. Mondjuk tényleg nem láttam romokat, de a mozgás korlátozott. A túloldalon megelégelték az itteni kutyásokat az ottani parkokban. Aztán a mieink is átvették. Jobb partiak, bal partiak. Mi itt, ti ott. Kutyával vagy anélkül, a kijárás csak nappal, csak a lakóhely környékén engedélyezett. Aki elkóborol, elkapják. Hozzánk közel a híd. Mintha egyre közelebb jönne, nagyobb, magasabb lenne, a szürkésfehér oszlopai, a keresztgerendái sötétebb árnyékot vetnének a rakparti házakra. Mintha a túlparton egyre többen lennének. Csapatmozgások, mondják. Nem lehet igazán felállni, kiegyenesedni, szétnézni, mert leszedhet egy orvlövész.Az osztályunkból még senkit nem szedett le orvlövész, pedig rendszeresen járunk ki a rakpartra. Leselkedünk. Mit leselkedsz itt, öcsi, húzz haza, míg jó dolgod van. Ránk morognak, oda sem néznek. Észre sem veszik, ugyanaz az elálló fülű vagy egy...