Olyan a helyzet, mintha egy régi filmgyári raktárban egy nyikhaj összekeverte volna a tekercseket a dobozokban. Aztán a kallódó darab, véletlenül, egy évszázad múlva ismét felbukkant volna a vetítőben. A képeken pedig Remes Ferenc órás története peregne. Egy ifjú pécsi polgáré, aki a nagyapjától tanulta el a szakma fortélyait. A Király utcai üzletben minden a múltról üzen, miközben a kvarcórákban azért elemet is cserél a fiatalember. Létezik a szakmának, az órásságnak egyfajta misztikuma. Az apró, néha nagyobb időmérők működése csodálattal tölti el az avatatlan szemlélőket, mert bonyolultnak tűnnek az eszközök. Úrias munka ez, amit tisztelet övez, belvárosi, modoros hangulat árad belőle. Főleg, ha valaki úgy végzi, mint Remes Ferenc.- Sorban, a családban én vagyok a hatodik Ferenc, emellett az ötödik órás - árulta el az időmérők ifjú doktora. - A tudást a nagyapámtól és apámtól lestem, tanultam el....