„Emlékszem arra, amikor először éreztem, hogy valami nincs rendben – meséli a 28 éves Erika. – A menstruációm előtt olyan ingerlékeny voltam, hogy minden apróság felidegesített, és a hasam is úgy puffadt, mintha fel lennék fúvódva. Akkoriban a munkahelyi stresszre fogtam azt is, hogy folyton csokit ettem csokival, gyakran fájt a fejem, és időnként annyira feszültnek éreztem magam, hogy sírni tudtam volna. Ahogy teltek a hónapok, rájöttem, hogy ez több, mint egy átmeneti nehéz időszak, ugyanis a forgatókönyv hónapról hónapra ismétlődött. Végül a nőgyógyászom mondta ki a szót, ami mindent megmagyarázott: PMS-em van.”