Nyugati kormányok tapasztalatai szerint Peking példátlan mértékben növelte kémkedési tevékenységét a világban, hogy erősítse az ország nemzetközi befolyását és segítse gazdasági fejlődését. Ehhez mozgósította nemcsak különféle állami hírszerzési intézményeit, hanem magánvállalatokat, valamint kínai polgárokat is. A nyugati elhárítás nyilvánosan riadót fúj, éberséget hirdet, miután nem tudja korlátozni Kína tevékenységét. Ami természetesen sziszifuszi feladat, miután Kína mélyen be van ágyazva a világgazdaságba, ennek következtében a nyugati kormányok sok esetben csak utólag derítik ki, mi mindent tudnak a kínaiak róluk – már régen.