„Darók úr, kenjen már meg nekem egy szelet zsírosdeszkát lilahagymával! Erre vagyok, itt a túlparton!” És Darók úr megkeni a kenyeret, majd csónakba huppan, beröffenti a Vetyerokot és elindul a vendégért, aki nem hajlandó lemondani kedvenc ételéről az Ebihal büfében. Darók urat nem rettentette meg az áradat, nem adja fel a bizniszt akkor sem, ha vad hullámokkal, szirénekkel, netán ámbrás cetekkel kellene megküzdenie a zubogó Dunában.