Német nyelvterületen létezik egy Magyarországon kevésbé ismert, vagy kevésbé közkedvelt műfaj, amelynek célja, hogy különböző filozófusok szellemi életrajzával ismertesse meg az olvasót, s ezáltal önmaga is bölcseleti művé nemesedjék. Bizonyos fokig ez ahhoz a – nálunk is kedvelt – zsánerhez hasonlítható, mint amikor egy irodalmár értekezik izgalmas és olvasmányos módon költőink/íróink emberi oldaláról. Ám ahogy ez utóbbi műfajban sem az a cél, hogy a szerző tudományos módon ismertesse az irodalmi élet szereplőinek életrajzi adatait (vagy tankönyvi módon határozza meg a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmakat), úgy a filozófusok szellemi életrajzainak esetében is inkább az a fontos, hogy magát a bölcsesség szeretetét hozzák közelebb az olvasóhoz. Ennek a zsánernek az egyik legnagyobb német mestere, Rüdiger Safranski, akinek többek között a Nietzschéről, Heideggerről, Schopenhauerről (és most már Kafkáról) megjelent szellemi életrajzokat köszönhetjük.