Nick Cave ügyben én bizony kisdobos vagyok, pedig emberünk dolgait és a saját kattanásaimat egymás mellé rendezve minden számítás szerint már rég valami rajongó félének kellene lennem, de valamiért ez nekem kimaradt. A Where The Wild Roses Grow, illetve a Metallica féle Loverman feldolgozás lehettek volna a kapcsolódási pontok, továbbá a Johnny Cash féle Mercy Seat is megvan, de a Nick Cave and The Bad Seeds nagyjából ennyi, a korai poszt punkos…