Létezik-e csodásabb csapás sorsüldözött, ámde erősen életigenlő költőzseni fiának születhetni, akivel keresztül-kasul megtörtént a huszadik század? És aki megélte a huszadik századot széltében-hosszában? Született Leimdörfer György Bernát József néven Erzsébetvárosban, végigtanulta a harmincas évek fordulóját Nyugat-Európában, megírta a Villon-átköltéseket („A matrózkocsmák mélyén felzokogtam, / ahogy a temetőkben nevetek, / enyém csak az, amit a sárba dobtam, / s mindent megöltem, amit szeretek”), elmenekült az országból a nemzetiszocialista elmebomlás elől, visszatért hazájába Marokkó és az Egyesült Államok érintésével 1946-ban, elhelyezkedett a Népszavánál, segédkezett az antiszemita Prohászka püspök szobrának ledöntésében, vizslatták a kommunisták ferde szemmel, végezte Sztálin börtönében, írta az ÁVO recski büntetőtáborában a Börtönverseket fejben, megházasodott a szabadulása után (lett a fia, Andrew), menekülni kényszerült ismét 1956-ban, élt Londonban és Kanadában (hogy Firen...