Magyarország az egyedüli uniós tagállam, amely kevesebb költségvetési forrást hajlandó áldozni a jövőre ma, mint tíz évvel ezelőtt: 2013 és 2023 között ugyanis 28 százalékkal csökkent a kutatás-fejlesztésre fordított központi kiadások euróban számolt egy főre jutó összege. Az EU egészében 54,8 százalékos növekedést regisztráltak. A helyzet még ennél is tragikusabb, ha a felzárkózó uniós tagországokat nézzük: például Lettország majdnem háromszor annyit költ most erre a célra, mint tíz éve, Lengyelország másfélszer annyit, Bulgária pedig 133 százalékkal növelte. Ez persze beleillik Orbán munkaalapú „gazdaságfejlesztési” filozófiájába, ami vastagon hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország lassan már minden gazdasági, társadalmi mutatóban az utolsó az EU-ban.