Vannak virágok, amelyek mindhalálig emlékeztetnek valakire. Valakire, aki egykor kedves volt nekünk. Egy régi kertre, egy árnyas fa alatt hívogató padra. Egy kézfogára, egy érintésre. Virágillatok, amik felidéznek szeretett helyszíneket, felejthetetlen élményeket. Hiszen az illatokra emlékszünk legtovább. Az emlékvirágok nem azok, amiket a temetőbe szánunk, éppen ellenkezőleg: azok, amelyek visszahoznak élményeket, történeteket, embereket. Ezért is gondolják a kutatók, hogyha ezekkel a növényekkel vesszük körbe magunkat vagy idősödő szeretteinket, a demenciának is elejét vehetjük. Vagy legalábbis késleltethetjük a felejtést.