A dombon Hazafelé jövet felnéztem az égre A lemenő napnak bíbor-lilás fénye A napsugár kószán szökött Táncolt a felhők fodrai között. Enyhe meleg szellő fújni kezdett A szeretet így járja át a lelket Tavaszi fáknak zörrenő levelei A megújulás apró hírnökei. Felmentem egy közeli dombra (Szemem jobban lásson a horizontra) A színek játéka sokáig nem eresztett Észre sem vettem: az A A dombon – A nagykanizsai Varga Anita verse bejegyzés először a Dél-Zala Press jelent meg.