A történetünk főhőse egy, némileg kezdetlegesnek mondható terepjáró, amelyről mifelénk feltehetően az autórajongói körökben is kevesen hallottak, de odáat, a határtalan Szovjetunióban is oly ritka volt, mint a fehérholló. Első ránézésre semmi köze a Zaporozsechez, de ha mélyebbre ásunk, rájövünk, hogy ez az autó valójában a fonákja volt a Magyarhonban kedvesen Záporjóskának vagy a Tajga rémének becézett autónak. Az orosz autóipari kutatóinézet, a lenini időkben alapított és máig létező NAMI (Научный Aвтомоторный Институт) az ötvenes évek derekán nagy erőfeszítéseket tett egy kompakt kisterepjáró megteremtése érdekében. Rossz nyelvek szerint az amerikai Willys MB volt a példakép. A hétéves terv - 1959-1965 - keretében született az az elhatározás, hogy „könnyű, többfunkciós, teher/személygépkocsit” alkotnak, amely négy ember vagy két ember és 200-250 kilogramm teher szállítására alkalmas. A célkitűzés megvalósításához csatlakozott az ukrajnai Zaporozsec gyár (ZAZ). Sok év szorgos munk...