Az öregedő társadalmak miatt az egy főre eső egészségügyi kiadások várhatóan 8,5 százalékkal nőnek 2035-re az EU 27 országában, Norvégiában és Svájcban. Ezt azonban további, akár 4 százalékkal súlyosbíthatják az éghajlatváltozás közvetlen következményei, például a hőhullámok, aszály vagy áradások miatti sérülések, betegségek vagy idő előtti halálesetek. A közvetett hatások, mint a rossz alvásminőség, az elhízás vagy a változások miatti stressz, további 3 százalékkal emelhetik az egészségügyi kiadásainkat. Európa lakosságára a klímakockázatok közül a hőhullámok és a légszennyezettség lehetnek a legnagyobb hatással – Magyarország mindkét tényezőt nézve dobogós.