Amikor túl nagyot álmodunk, valami olyasmibe készülünk belevágni, ami megrémiszt és kevésnek érezzük magunkat hozzá, akkor jellemzően egy elérhetőbb, reálisabb alternatívát is számításba veszünk. Ez lenne a B terv. Ez bizonyos szempontból egy tudatos döntés, amivel a kontrollt és biztonságot szeretnénk megteremteni. De vajon nem idő- és energiapazarlás több dologra szétszórni a figyelmünket ahelyett, hogy B terv: tényleg szükséges vagy csak hamis biztonságérzetet nyújt?