Az a baj, hogy nem figyelnek Két történettel kezdenék, ami elindított a cikk megírásában. Az első, amikor egy hipermarket parkolójában várakoztam, és a velem szemben álló jármű vezetője megérkezett autójához, beült, indított, majd átpörgette a telefonját, igen ám, de belemerült, és percekig nyomkodta azt. Három perc után egy villantással jeleztem neki, hogy vegye már észre, hogy percek óta pusztítja a retinámat az emelt magasságú autójának fényszórójával. Én voltam a házmester? Felmerülhet bennem a kérdés, és majd az olvasók leírják kommentben, mert tényleg kíváncsi vagyok. Az autó egy új SUV volt, amin automata módban működött a világítás, tehát indítás után (szürkületben) bekapcsol, és világít. Jelzésemet az autó sofőrje észrevette, és elhajtott a parkolóból. A másik történet folyamatos problémát jelent, amikor az út szélén parkoló autóról nem tudom eldönteni, hogy közlekedik, vagy várakozik éppen, ezáltal megzavarja a kihajtásomat egy bekötő útról. Nagyon sokan megállnak az út sz...