Bevezető, kis nápolyi kitérővel Azt hiszem, nincs olyan ember, akit időnként (habitus, vérmérséklet, körülmények stb. szerint) ne kerítene hatalmába az a bizonyos állapot, amelyet eksztázisnak, elragadtatásnak szoktak nevezni a szakértők. A nem-szakértők (mint én is) pedig azt mondják (gondolják) ebben a rendkívüli állapotban (már ha megfogalmazzák): boldog vagyok! Ilyen egyszerűen, bár első ránézésre patetikusan. (És … Tovább "Sztánát látni és meghalni… egy hosszan kitartott pillanat műve lehet"