Fájdalmasan nyögve zöttyen le a szófára, de gyorsan megnyugtat: egy hónap kihagyás után épp most kezdett újra teniszezni, s olyan izomláza van, hogy fáj minden mozdulat. Lukács Sándor – dacára annak, hogy már a 76. évét tapossa – még mindig olyan, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt: kifogástalan úriember, talán csak a haja fehérebb annál, mint ahogy a tévénézők emlékezetében él. De a színház és a színészet iránti szenvedélye pont ugyanolyan maradt, mint amilyen évtizedekkel korábban volt.