Elérkeztünk a politikai színielőadás újabb szórakoztató felvonásához, melyben a fideszes megmondóemberek fejükre tették a glóriát, halántékukra a szemellenzőt, orrnyergükre a rózsaszín szemüveget. Így felszerelkezve szónokolnak a tiszás vagyonnyilatkozatokról, közben olyan narratívát próbálnak lenyomni az egyre fogyatkozó számú támogatóik torkán, mely szerint az üzleti életben megszerzett pénz szégyen. Megmosolyogtató ez a hirtelen támadt morális érzékenység attól a közösségtől, amely a szemünk előtt nevelte ki a saját, nemzetinek keresztelt, tőkésosztálynak álcázott oligarcha-elitjét. A lejáratókampány középpontjába Kapitány István került, aki a versenyszférából, a Shell globális alelnöki székéből érkezett a politikába, és becsületesen bevallotta a piaci alapon megkeresett, több mint 6 milliárd forintos vagyonát. De ostorozzák Orbán Anitát, aki a Vodafone igazgatójaként keresett milliókat. Talán az alufólia-sisak miatt nem tudják helyesen megítélni, mi a hihetőbb: egy tehetős polit...