„Elhajítom a kalapom, / és kecsesen a földre ejtem/puhán óvó malaclopóm, / a kardom nem marad hüvelyben, / kirántom szélnél sebesebben, /amit nekem meg nem köszön, / kis tökfikló, mert bejelentem: / a versem végén megdöföm.” (Rostand: Cyrano de Bergerac; Bognár Róbert és Várady Szabolcs fordítása)SULYOK TAMÁS MEG A MODOR. Ha csak századannyi méltósággal utasította volna vissza Orbán tolakodását, ahogy tűrte Magyar Péter pofonjait, talán jobb idők járnának mostanság a Fideszre. Magyar Péter kioktatóan és keményen olvasta a fejére, hogy abszurd és elviselhetetlen történetek mellett sétált el bambán, gyáván és vakon.