Volt idő, amikor a szilveszter egyet jelentett a kötelező bulizással. Mintha íratlan szabály lett volna, hogy az év utolsó éjszakáját csak hangosan, társaságban, pezsgővel a kézben lehet „érvényesen” eltölteni. Aki otthon maradt, az lemaradt valamiről: legalábbis ezt sugallta a közösségi nyomás, a képek, a történetek, a másnapos dicsekvések.