A szarvasbőgés hangja olyan, mint a természet saját operája: mély, erőteljes, minden bokrot és fát átrázó dallam, amelyet szeptember végén még hallhatunk az Őrség erdeiben. Pár nap, és elcsendesednek e zöld hangversenytermek, amelyeket a szarvasbőgés, a bikák basszusa töltött meg esténként az erdők közönsége számára.