A PARADICSOMBÓL KIŰZÖTTEK. Az egészségügyről való gondolkodásból nem maradhat ki a hajléktalanokat, illetve a hajléktalanságot illető figyelemfelhívás. Elsősorban azért, mert szeretném érzékeltetni azt a mély társadalmi-politikai hipokrízist, amely a hajléktalanságot természetesnek tartja, és elvárja az egészségügytől, hogy az otthon és társak nélkül élő embertársainkkal ugyanúgy bánjon, mint a többiekkel, akik társas környezetben élnek, jövedelemmel vagy jövedelmecskével rendelkeznek.