Az apró terasz hatalmas parkra néz. Mintha az erdő közepén ülne, magasba nyúló fák lombja szűri a vakító napfényt. Madarak ereszkednek a korlátra, megpihennek a virágok között. Kitti irigyli érte, ő a város közepén, egy zajos, benzingőzös művésznegyedben lakik.Maga alá húzza a lábát, pizsamában és köntösben kortyolgatja a feketét, a pici asztalon éppen csak elfér a tányér és a vékonyka verseskötet. Új szokásként lírával élénkíti az ébredező, még bódult elmét, Kitti szoktatta rá, hogy a mobil helyett egy kötettel indítsa a napot. Rendszertelenül szemezget a versek közül, ráérősen mélázik el a sorokon. A megszokott rituálékkal teljes a reggel.Korán kelt, szapora pulzusra és egy rémálom zavaros emlékképeire ébredt. Hetek óta szorong, az ismerős érzés hajnalra elviselhetetlenné vált, pirkadattól már csak hánykolódott az ágyban. Nyomasztja a negyven, pedig hivatalosan csak öt év múlva számít majd középkorúnak. A kávéba dupla adag mézet csorgat, zabkása helyett péksütemény után nyúl.Nyolc...