A házunk közelében van egy óvoda, így munkába menet rendszerint a szüleikkel érkező ovisokba botlom. Látok anyukákat, apukákat, akik a parkolóból igyekeznek az óvoda felé, miközben csemetéik – önfeledt, boldog mosollyal – cikcakkban rohangálnak, és közben száz méter helyett vagy ötszázat tesznek meg – csak mert a mozgás öröm.