Inotai víztározó néven ismerik leginkább a területet, amelyet felkerestünk, hisz az volt valamikor. Mégis emlegetik zsilipként, duzzasztóként – és egyre gyakrabban horgásztóként, merthogy ma már ezt a funkciót tölti be. Az odalátogatókat pedig – azokat, akik nem horgászni, hanem, mondjuk, túrázni vagy kikapcsolódni kívánnak – a víztározó két oldalán emelkedő meredek sziklák látványa, na meg a nyugalom érzése tölti fel, de egyben csábítja is megmászásukra. Cikkünk az inotai patakról, a víztározóról és az egykor volt malmokról szól.