Túl sok ilyet láttam. Piros zománcos, belül szürke lábas, és olyan kopott, mint gyerekkorom összes cipője, kabátja, lavórja, tányérja, bögréje, mosóteknője, konyhakövezete. Mindent agyonhasználtunk, „ne dobd ki, ez még jó” felkiáltással.