Kevés dolog tud úgy feldühíteni egy szülőt, mint amikor azzal szembesül, hogy csemetéje szemrebbenés nélkül tagadja le az összetört tányért, a formára nyírt szobanövényt, a becsúszott egyest, netán az esetleges intő jogosságát. De hát miért? – tesszük fel ilyenkor a haragos kérdést, hiszen úgy érezzük, mi sose bántottuk ilyesmiért, nekünk mindig elmondhatta az igazat. Nekem egy gyerekpszichológus ismerősöm szuper tanácsokat adott, és beváltak, még a tanítványaim esetében is.