Szabó Sándor gyermekkorában nagy büszkeség volt, ha valaki tárogatón játszott. Diákként már klarinétozott, amikor a szomszéd bácsi kezébe adta tárogatóját, hogy játsszon ő is rajta. Azóta tárogatózik is. Kiemelkedő zeneművészi munkássága és a tárogatóművészet hagyományainak megőrzése elismeréseként a közelmúltban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.