A filozófusok előtt az emberek úgy feltételezték, hogy mindennek a középpontja az ember. Az ókori görögök még az isteneiket is alapvetően emberekként képzelték el (igaz, különleges képességekkel megáldott emberekként), akik folyamatosan vitatkoznak, harcolnak és drámákba kerülnek egymással, afféle kozmikus szappanoperaként.