Úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által közkinccsé tett élettörténet-mese, amiben azt ecsetelte, hogy apukája keze eljárt olykor-olykor felnőtt életét meghatározó élménnyé vált. Magáévá tette a XIX. század sok, mára teljesen feleslegessé váló, erőltetett külsőségét, mint például a kézcsók erőltetését. Teszi a kudarcok ellenére is, amik próbálkozásait kísérték, mert "nem tanul, nem felejt...".