Gólyát látok, szeplőt hányok, szerencsét találok! A tavasz jötte egykori kis falumba csábított, azokhoz a drága lelkekhez, kik békés, örök álmukban hívogatnak egy-egy sírkőbe vésett névvel, nem hiába. Érkezésemkor szokásomhoz híven körbejárom a kis és nagy utcákat, keresem az előnyös, vagy éppen hátrányos változásokat. Tekintetem egy magas beton villanyoszlopon himbálózó, megrongálódott gólyafészekre esik. Nem mozdulok, csak nézem a csüngő,…