Történetünk egy anyáról és lányáról szól, akiket a körülmények korán elszakítottak egymástól, de ők a vér és a családi szeretet hívószavára mindig visszataláltak egymáshoz. Írásunk a föld legmélyebb szeretetét hívatott kifejezni, amely híd még a legnagyobb szakadékok között is, ez a híd vezet minket vissza legmélyebb gyökereinkhez, vérségi kötelékeinkhez, melyek elszakíthatatlanok, és emberi értelemmel talán fel sem foghatóak. Mi most mégis megpróbáljuk gyarló emberként kifejezni a kifejezhetetlent. Isten éltessen sokáig minden Édesanyát, legyen részük gyermekeik által sok örömben, és sugározzon vissza minden anyára az a szeretet, mellyel elhalmozta gyermekeit.