Az amerikaiak mindenhová autóval járnak. A személygépjármű olyannyira alapvető lételeme a kontinensnyi ország lakosságának, mint a levegő, a víz, a juharszirup, vagy a kábeltévé. Neil Armstrong és Buzz Aldrin kitűzték ugyan a csillagos-sávos lobogót a Holdra már 1969-ben, de az amerikai életmód (és a tudomány) 1971 júliusában érkezett meg úgy igazán égi kísérőnkre, amikor David Scott és Jim Irwin a legelső felturbózott Apollo-küldetésen kicsomagolták kétszázkilós kis villanyautójukat a holdbéli Hadley-völgy közelében, s hozzáláttak a helyi Appenninek lélegzetelállító hegyeivel övezett társég geológiai feltárásához. Ez volt hát az első alkalom, amikor emberi lények autót vezettek a Naprendszer egy másik égitestjén, s ők tehát magától értetődően amerikaiak voltak. Ám legalább ennyire természetes, hogy ahhoz, hogy odajussanak és félelmetes tizennyolc kilométeres óránkénti sebességgel zötyöghessenek a kráterszabdalta vidéken, egy magyar gépészmérnök és egy német rakétatudós-menedzser ku...