Milyen lehet egy írófeleség élete? Támogató, aki a biztos hátteret teremti meg férje munkájához? Esetleg múzsaként, egyfajta „titkárnőként” vagy első bírálóként közreműködik egy későbbi jól ismert mű megszületésében? Netalán ő maga is ír? Valószínűleg mindegyikre találnánk példát a magyar irodalomtörténetben. Most kifejezetten az alkotó nőkről lesz szó, név szerint Boncza Berta – Csinszkáról, Károlyi Amyról, Szendrey Júliáról és Tanner Ilona – Török Sophie-ról. „Ha néha álmaimban fölsírok,/ arcodat látom” – Boncza Berta, avagy Csinszka A már országszerte is jól ismert költő, Ady Endre 1911 őszén kapja az első levelet az akkor 16 éves lánytól, aki Svájcban a lutry-i leánynevelő intézet növendéke volt. Tán a sors fintora, hogy a levél akkor születik, mikor Berta „szobaáristomot”, azaz szobafogságot kap, mert egy másik magyar lánnyal magyarul beszélt. Szobája magányában kerül elé Ady arcképe és a Szeretném, ha szeretnének c. kötete. Azonban nem jut tovább az első versnél, mivel, ahogy ...