Tényleg nem szeretek humoristákkal beszélgetni – vagy talán helyesebb úgy, hogy nincsenek jó tapasztalataim. Leginkább a kényszerszerű vicceskedés miatt, melynek értem – csak éppen nem szeretem – az elvét: “engem azért szeretnek, mert vicceseket mondok. Egy beszélgetésre azok jönnek, akik engem szeretnek, kedvelnek. Nem okozhatok nekik csalódást, tehát vicceseket kell mondanom.” Kellően nagynak kell lenni Nem szeretek humoristákkal beszélgetni – lábjegyzet a könyvszalonos Dolák-Saly beszélgetéshez