Évtizedekkel ezelőtt befejeződött a kavicsbányászat Zalaegerszeg pózvai városrésze alatt, a Zala mentén. Több mint tíz éve, hogy rábukkantam a legutolsó bányászattal felhagyott tavakra a betonüzem mögött. Akkor ezeket a tavakat alacsony védőtöltés kerítette, növényzet még alig volt a bányászatból kivont területen. Az akkori birtokos, az eredetileg tulajdonos egerszegi tsz volt dolgozóiból alakult Kft. a 90-es években szerette volna felajánlani a városnak a víziparadicsomot, de ez nem sikerült. Az említett tavak mögött, túl a városba bejövő vasútvonalon, a kavicsbányászatból már korábban kivont tavak sorakoztak, jobbára bekerített, pihenőkerteknek kialakítva. A kerítések azért is kellettek, mert akkoriban még egy-egy évben többször is áradt a Zala, s a kerítések megőrizték azokat a halakat az árvíztől, amelyeket a kis tavakba telepítettek a tulajdonosaik…