Három és fél éve kezdtem blogot vezetni a papageno.hu oldalon, alapvető célom az volt, hogy az olvasóközségemet legalább valamennyire ismertessem meg a belarusz irodalommal. Azóta Putyin gondoskodott róla, hogy a vendéglátó (host) Papagenóval profilszélesítést hajtsunk végre: a blogom alcíme immár nem A belarusz irodalom, hanem A szabadság blogja. Immár nem csak az Ismeretlen Belarusz a témám a blogban, hanem a nála (a magyar olvasó számára) sokkal inkább ismert, pontosabban – állítom – jelentős mértékben Félreismert Ukrajna is. Ami ukrán, avval is szívesen foglalkozom… A blog főcíme azonban maradt a régi: Ў-blog (bár ilyen betű az ukrán ábécében nincs): az én szerelmem a belarusz. Ez az „Ў” a belarusz ábécé jellegzetes betűje, az úgynevezett „rövid u” vagy „szótagot nem képező u” (ў нескладовае), ami tehát nem is magán-, hanem mássalhangzó. Éppen ez a legérdekesebb vonása. Olyan egyedülálló, hogy még szobrot is állítottak neki a belaruszok szent városában: Polackban (képünkön). Pol...