Az agglomerációs folyamatokkal a beépített területek aránya folyamatosan nő. Infrastrukturális, lakó, ipari, gazdasági fejlesztések foglalnak egyre több teret, míg a lakosság rekreációs célterületei egyre inkább beszűkülnek, megszűnnek. Felmerülhet az a kérdés, hogy kinek és milyen értékeket, korlátokat figyelembe véve tervezzük, fejlesztjük lakó-, gazdasági és természeti környezetünket? Kérdés, hogy mi az emberiség célja a tájjal? Belátható időtávlatban minél nagyobb hasznot, szolgáltatást kinyerni belőle annak rovására, hogy lakókörnyezetünk, a táj nagy mértékben romlik, vagy fenntartható módon használni és élhető környezetet teremteni? Kaphat-e zöld utat a Budai Zöld Öv? – I. rész