Hetven esztendeje, 1952 májusában a Csemadok, III. országos közgyűlésének küldöttei számára – amolyan főpróbaképpen – a pozsonyi Új Színpadon szlovákiai magyar népművészeti gálaestet tartott. Mert csak pár héttel később, 1952. július 4-én ismét Pozsonyban, de már a vár (!) szabadtéri színpadán 7-8 ezer néző előtt rendezett nagy sikerű kultúrműsort – annak reményében, hogy hamarosan megalakíthatja 120 tagú népi együttesét. Mind a gálaest, mind a „várfoglalás” szakmai stratégái a Csemadok akkoriban még fiatal szakelőadói: Ág Tibor és Takács András voltak. A szlovákiai magyar néptáncmozgalom máig jó tartású spiritusz rektora, sok-sok növendékének, ismerősének Bandi bácsija a 92. életévét tapossa. Kedves Bandi, csipkelődő gömöri humorodra utalva, a pozsonyi várdomb egykori amfiteátrumában kétszer: tehát először és utoljára 1952-ben volt saját ihletésből építkező Csemadok-műsor. Ha behunyod a szemed, megjelennek előtted ama éppen hetven évvel ezelőtti nap reminiszcenciái? Meg. És nemcsak...