Urbán Ákos: Térdkalács Lakatos Krisztina 2025. 09. 28., v - 16:13 Tárca a Szalonban. Nem volt fertőtlenítőszer-szag, se a várótermek savanyú szaga, csak hideg volt az ortopédián. A folyosó átellenes falán kétember-magas ajtósor, felettük vastag fekete kábel hullámzott. Az ajtókkal szemben ültek a betegek, én zártam a sort. Szemben velem az egyik ajtórésben egy monitorról egy vállra és egy combra esett némi fény. Bizalmat keltett, ahogy számítógépet kezel az asszisztens. Egy másik asszisztens ide-oda sietett az ajtók között, meleg pulóverén flitterekből varrt méhecske mosolygott, bekukkantott az egyik ajtón, majd a teljes teste eltűnt. Végül kidugta a fejét, kikiáltotta az első beteg nevét a folyosóra, aztán újra behúzta a fejét. Maradt a résnyire nyitott ajtó. Félórás közökkel tűntek el benne a sánta, járókeretes, tolószékes vagy ránézésre teljesen egészséges betegek. Az ajtó mellett fejmagasságban egy tájképet lehetett látni, patak kanyargott rajta, a képkeret sarkába képeslapot tű...