Kevés olyan megszólalást találunk a kortárs irodalomban, ahol az elgondolásoknak valódi tétjük, súlyuk van. Mintha olybá tűnne: elfogytak kérdéseink, nem tudunk régi nagy összefüggésekben gondolkodni jelenlétünkről a világban, miközben el sem tudjuk távolítani a mindent birtokló ént.