„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban. Idő: délután hét óra. Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ottfelejtett légionista és egypár nyomorult arab tengődik. Személyek: személytelenek. Történik: semmi.” Azok, akik Rejtő Jenő írásain nőttek fel, azonnal rávágják, hogy az idézet a Három testőr Afrikában című regényből származik, ami nemzedékek számára mutatta be a légiósok olykor kemény, ugyanakkor csibészes, kalandos történetét. Nem véletlenül: a francia idegenlégióban nagyon sok magyar szolgált – méghozzá a kalandor fajtából. Ebbe a témába szeretett bele dr. Bene Krisztián franciaszakos történész, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja.