Van az a pillanat, amikor egy közös fotót nézel vissza – talán egy nyaralásról, egy esküvőről vagy csak egy hétköznapi vacsoráról –, és hirtelen megállsz egy másodpercre. Nem azért, mert rossz a kép. Nem azért, mert valaki csukott szemmel pislog. Hanem azért, mert feltűnik valami finom aránytalanság. Te gondosan összeraktad magad. Figyeltél a részletekre, a ruhára, a hajra, arra, hogyan állsz a másik mellett. A partnered viszont mintha csak odakeveredett volna a jelenetbe.