„A fordító a szövegek napszámosa, de ha irodalmi műveket akar tolmácsolni, a szavak és mondatok értelmének átültetéséhez sokszor kreativitás is szükséges” – mondja Patat Bence műfordító, a finn irodalom egyik legelhivatottabb tolmácsa, aki szerint a nyelvi hűség mellett legalább akkora szerepe van a képzeletnek és a kulturális érzékenységnek. A Soha fel nem engedő föld magyar fordítója arról mesél, milyen, amikor az ember egyszerre biológus, színész és idegenvezető a sarkvidék jeges tájain. Szóba kerül, miért múlik rajta is, hogy mit olvasunk Finnországból, hogyan lesz a fordításból művészet, és milyen dilemmákkal jár, ha a hó több tucat szava közül csak egyet ismer a magyar nyelv.