Eltérő olvadáspontok Lakatos Krisztina 2026. 02. 22., v - 14:19 Penge. Csehy Zoltán kritikája Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéről. Kiss Tibor Noé regénye részint poétikus tudatregénynek, részint naplószerű mozaikregénynek hat. Cselekményét az a kettős stratégia rajzolja ki, hogy az olvasói történetészlelés párhuzamosan fut a szereplők önismereti életrekonstrukcióival. Kontextusokat kell teremteni, semmit sem kapunk készen, holott „minden” előttünk van. Ennek a kettős játéknak az izgalmát a szinte spontánul egyszerű és nemes költőiség katalizálja. A költőiség itt és most nem mutatványos metaforákat, retorikai bravúrokat, hanem minimalista kiélezettséget és fragmentált titokzatosságot jelent. A rekonstrukció olykor inkább automatikusan generálódó fájdalmat okoz: nem egyszer inkább a feledésre méltó, traumatikus vagy egyszerűen kellemetlen momentumok kerekednek felül, a memória dolgozni kezd, a tudat a felszínre vet olyasmit is, ami az értelmezői játék irányának megváltoztatására ké...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Új Szó