A kutya sem látta Lakatos Krisztina 2026. 02. 08., v - 13:39 Egyre erősebben mozgatta magát oldalirányba. Feltérdelni, ne adj isten felállni nem mert, mert valószínűleg azonnal kizuhant volna a nyugágyból. Az ölében pihenő sapkája is akadályozta a mozgásban, de nem akarta a fejére tenni, nehogy elsodorja az időnként feltámadó erős szél. Maradt hát az oldalirányú hintázás, elvégre a nyugágyat erre tervezték. Ez azonban bronzból készült, és mindkét végén jókora lakattal rögzítették a cirádás korláthoz. Ráadásul még egy lakatot csatolt valaki az amúgy is szűk bronzkarikába. – Ördög és pokol! – morgott magában, persze németül, mert ez volt az anyanyelve. Természetesen bírta birodalma népeinek nyelvét, és volt némi sejtése arról, hogy magyarul sokkal ízesebben lehet nemtetszést nyilvánítani, de mint mindig, most is tisztában volt vele, hogy az ő pozíciójában nem ragadtathatja el magát; különben is, mit szólna hozzá a Mama. – A fene essen ebbe a bronzba! – szűrt át mégis egy alig hallható...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Új Szó