A Štúr a történelmi eposz és a személyes dráma határán lavírozik
A Štúr a történelmi eposz és a személyes dráma határán lavírozik Havran Kati 2026. 01. 29., cs - 17:31 A Štúr egy remek vezérgondolatra épülő film, amely egy kapcsolaton belüli hiányról beszél, végül azonban maga is hiányossá válik. A színészi játék, kiváltképp az antihősöket is megformáló hazai magyar színészeké sok helyütt kirántja az alkotást az ürességből. Mariana Čengel Solčanská nem először készít történelmi filmet: igazán a szlovák politikai színtér valós eseményei által inspirált Únos (2017) és Sviňa (2020) című alkotásaival robbant be a köztudatba. A három évvel ezelőtti Szolgálólány után most ismét történelmi filmmel jelentkezik, amelyben ezúttal is több hazai magyar színész is szerepel. Ezúttal azonban még távolabbra utazunk vissza az időben: egy kulcsfontosságú történelmi figura és egy hozzá közel álló személy nézőpontján keresztül nyerünk bepillantást abba a korszakba, amely mind a magyarok, mind a szlovákok számára meghatározó jelentőségű. Az 1848-as forradalom előtti ...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Új Szó