Szilágyi L. József: Párizs utcái alatt
A hotelszoba pont olyan volt, mint amire számítani lehetett. Egy ágy, két éjjeli lámpa, egy olcsó hatású, romantikusnak szánt kép a falon. Talán Párizs egyik utcájáról. Amikor beléptek a szobába, a férfi egyből a fürdő felé vette az irányt. Fel akarta magát frissíteni az akció előtt. A nő kibújt a kabátjából és felakasztotta az ajtó melletti fogasra. Aztán levette a többi ruhát is magáról. Nem akarta, hogy a férfi vetkőztesse le, nem akarta, hogy az előjáték része legyen az együttlétnek. Helyette meztelenül felfeküdt az ágyra. Úgy helyezkedett el, hogy a férfi szemébe se kelljen néznie. Hasra. Hátulról legyen. Úgy könnyebb. Nem kívánta a férfit, nem azért volt itt, hogy jól érezze magát.Nyílt titok volt az irodában, hogy a fizetésemeléshez meg kell tenni dolgokat. Hogy csak akkor léphet előre a ranglétrán bárki, ha a kedvére tesz a főnöknek. Mindenféle módokon. És ugyan volt olyan kolléga, aki ennek ellenállt, de ő nem is maradhatott sokáig a cégnél. A többiek meg elfogadták, hogy í...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Népszava