Mintha vattaszerű álom ereszkedett volna a dombok közé. A fiú a tornác szélén ült, lábait maga alá húzva, és a kékesen csillogó utat figyelte, amelyen egész nap nem járt senki sem. Mintha az ünnep előtti csend nehezebb lett volna a kémények füstjétől. A szülei a szobában suttogva beszéltek. A fiú hallotta, hogy édesanyja aggódva kérdezi: […]
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Szabad Magyar Szó