Povolics Konrád ráírja Baráth Sanyi matematika-feladatlapjára az elégségest. Sanyi dolgozata a kettes és a hármas között lebeg, ilyen esetben Povolics mindig a rosszabb érdemjegyet adja. Pedagógiai megfontolásból: ösztönzésképp.A tanár behajtja a dossziéját, és az aktatáskájába teszi. Nagy levegőt vesz. Mára végzett. Legalábbis a javítással. A dolgozatokat rendbe tette. De még maradt valamit, amit rendbe kell tennie. Kikiált a feleségének, Gizunak és az anyósának.Gizu és Piri mama megszeppenve lépnek be. Povolics int, hogy üljenek le. Eltelik egy kis idő, mire ezt felfogják. A rekamién kényszeresen fészkelődnek egy sort, közben le nem veszik tekintetüket a férfiról. Povolics homlokát ráncolja. Megcsóválja fejét. Aztán elkezdi:– A férfiember élete során időnként számvetésre kényszerül. Látnia kell, mik voltak a kudarcai, és mik az eredményei, melyek meghatározzák jövőbeli életének lehetőségeit. És fel kell mérnie környezetét. A tárgyi környezetét, és a vele egy fedél alatt élők által...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Népszava